Tóbiás József

ATV | 2012. február 22.

Megmondtuk: 495 millió eurónyi támogatás befagyasztását javasolja az EU

    Ahogy reggel 9 órakor már megírtuk, az Európai Bizottság úgy döntött, javasolják, hogy fagyasszanak be 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit - közölték szerdán Brüsszelben.

   Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit - közölték szerdán Brüsszelben.

   Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testülete szerda délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

A GDP 0,5 százaléka a büntetés

   A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó.

   A közlemény szerint a mindeddig "példátlan" lépés "az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását".

   A bizottság emlékeztetett arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott.

   A bizottság emlékeztetett a kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályokra, amelyek szerint, ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről "kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal".   Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy ... megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép". Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt - emelte ki Rehn.
    Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztos kiemelte: "a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet".

   A szabályok szerint "ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről" is.

A döntés már múlt héten megszületett

   Korábban beszámoltunk róla, hogy a bizottság szerdai ülésének főbb témáit taglaló dokumentumban megjegyzik: a lépés inkább ösztönző, mintsem büntetés, hogy Magyarország csökkentse túlzott hiányát. A felfüggesztést visszavonhatják, ha Magyarország megteszi a kellő intézkedéseket - olvasható a napirendben, melyről a Reuters számolt be. 

   Az atv.hu uniós forrásokból szerda reggel úgy értesült, hogy az elmarasztaló döntés már múlt héten megszületett az EU-ban Magyarországgal kapcsolatosan és az is eldőlt már, hogy fel fogják függeszteni a kohéziós alapból származó pénzeket. Könnyen lehet, hogy emiatt nyilatkoztak a kormányból többen is arról, hogy mik lehetnek egy ilyen döntés következményei.

  Egyik informátorunk azt állította, hogy a Fidesz szűk felső vezetése tudja már a döntést. Más forrásaink viszont nem erősítették meg a hírt. Kormányzati körökben is próbáltunk tájékozódni, hogy ők értesültek-e erről a döntésről. Többen kitértek a válaszadás elől, annyit mondtak, ha igaz is, több hónapos procedúra míg ez a döntés szankcióként érvényessé válhat.

   Ráadásul a pénzügyminiszterek tanácsának is rá kellene bólintania, e grémiumban azonban sok konzervatív politikus is ül. Másrészt a folyamat alatt ez a döntés visszavonható, ha legrosszabbul alakulnak a dolgok, akkor is 2013-ról beszélünk. Azaz, a kormánynak 5-8 hónapnyi ideje marad a korrekcióra. Heil Péter fejlesztéspolitikai szakember a ATV Start műsorában reggel azt mondta, hogy 500 milliárd forint körüli összeg kerülthet veszélybe.

Nem érte váratlanul a piacokat, a forint mégis gyengül

   A piacok számára a hír nem váratlan, újdonság eleme nincs – mondta az atv.hu megkeresésére Orbán Gábor az Európai Bizottság szerdai döntésével kapcsolatosan. Az Aegon kötvényüzletág-vezetője hozzátette: a forint - már a délelőtt folyamán - mégis gyengült, a kockázati felárak pedig nőttek. 

   A döntés okaival kapcsolatban a szakember elmondta: Magyarország ellen folyik a legrégebb óta túlzottdeficit-eljárás, ráadásul „rosszban vagyunk az unióval”, a fegyelmezés pedig illeszkedik a közelmúltban megerősített stabilitási paktumhoz, hiszen az eurózóna is válságos időket él. Orbán Gábor szerint az Európai Bizottság rajtunk próbálgatja az „új fegyverét”, vagyis, hogy javaslatot tehet a pénzügyminiszterek tanácsának a kohéziós pénzek visszatartására.

   Ugyanakkor a szakember szerint a döntéshez az is hozzájárulhatott, hogy a magyar kormány csak az erő nyelvén ért. Az EB mai határozatából azonban még nem következik a támogatások befagyasztása, arról végső soron az Európai Tanács dönt.

   Bár március 14-én megszülethet a döntés, a támogatások befagyasztása azonban a 2013-as évet érintené. Addig azonban van fél éve a magyar kormánynak, hogy hihető költségvetés készítésével meggyőzze a döntéshozókat a 3 százalék alatti hiánycél tarthatóságáról. Amennyiben mégis befagyasztanák a támogatást, az új projektektől vonna el pénzt, a futó projekteket nem érintené, tette hozzá Orbán Gábor.    

Békesi: "semmi új, semmi meglepő, semmi drámai, de ez egy nagyon komoly figyelmeztetés”
   Az atv.hu megkeresésére Békesi László volt pénzügyminiszter azt mondta: az Európai Bizottság (EB) döntésében „semmi meglepő nincs”. Amikor az EB második szakaszába helyezte a túlzottdeficit-eljárást, akkor már borítékolható volt a döntés. Békesi arra hívta föl a figyelmet, hogy a kormány – a magánnyugdíjpénztárak pénzének lenyúlásával és a különadókkal – csak egyszeri és fönntarthatatlan módon csökkentette három százalék alá a GDP-arányos költségvetési hiányt.

   A szakember az atv.hu-nak azt mondta: ezek után a kérdés márciusban az Ecofin, azaz az Európai Unió huszonhét pénzügyminisztere (huszonhat pénzügyminiszter plusz Matolcsy György – atv.hu) elé kerül, ahol kétharmaddal hagyják jóvá – vagy nem hagyják, de ez kevéssé valószínű – a 2013-as kohéziós alapok fölfüggesztését. „Semmi új, semmi meglepő, semmi drámai. De ez egy nagyon komoly figyelmeztetés” – mondta Békesi László. Úgy folytatta: lehet, hogy hat-hét országot a magyar kormány rávesz arra, hogy ne szavazza meg az EB javaslatát, de a kétharmadnak aligha állhat az útjába. Hangsúlyozta: ez a hat-hét ország valószínűleg olyan ország lesz, amely fölött Damoklész kardjaként szintén ott lebeg egy esetleges hasonló döntés lehetősége. Ilyen lehet Bulgária, Románia vagy Lengyelország.
Az EU azt várja a magyar kormánytól, hogy az úgynevezett strukturális konszolidált államháztartási hiányt vigye három százalék alá, azaz ne egyszeri bevételekkel – például a még meglévő százezer magánnyugdíjpénztár-tag vagyonának államosításával –, hanem szerkezeti reformokkal, az adórendszer átalakításával operáljon.

   Bár az Ecofinen a javaslat valószínűleg átmegy, még az sem végleges: ha a 2013-as költségvetés teljesíti az Európai Unió föltételeit, akkor Magyarország nem esik el a kohéziós alapoktól. Addig azonban még a kormány tárgyal az IMF-fel a készenléti hitelmegállapodásról. Kérdésünkre Békesi azt mondta: az érdemi tárgyalások legjobb esetben március végén, április elején kezdődnek és – szintén legjobb esetben – májusban lehet megállapodás.

A kormány nem igazít a költségvetésen

   A Nemzetgazdasági Minisztérium az uniós bejelentés után közölte, hogy "a Kormány gazdaságpolitikájának alapja a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség, melyet következetesen érvényesíteni kíván. A Kormány célkitűzése, hogy az államháztartás hiánya tartósan a GDP 3%-a alatt maradjon és évről-évre folyamatosan csökkenjen. Mindezt strukturális intézkedésekkel kívánja elérni. A Széll Kálmán Terv alapján készült Konvergencia program, valamint a 2011. december hónapban elfogadott 2012. évi költségvetési törvény az államháztartás uniós módszertan szerinti 2012. évi hiánycélját a GDP 2,5%-ában határozta meg. Ezt a hiánycélt a Kormány minden körülmények között biztosítani kívánja. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi pénzügyi válság korábban prognosztizált időszakának elhúzódására lehet számítani, a Kormánynak minden eszközt meg kell ragadnia annak érdekében, hogy a válság következményeit előrelátó módon kezelje és a kitűzött államháztartási hiányt ne lépje túl"- írják közleményükben.

LMP: a zárolási javaslat a kormány hibája miatt született meg

   Az LMP szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata egyértelműen a magyar kormány hibája miatt született meg – mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. A jelek szerint Magyarország kétszer fizeti meg az egykulcsos adó árát, először akkor, amikor csökken az alacsonyabb jövedelműek keresete, másodszor pedig akkor, amikor "ennek a gazdaságpolitikai ámokfutásnak a következtében az Európai Unió 150 milliárd forint zárolását (...) javasolja" – közölte a frakcióvezető. Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy a döntésből nyilvánvalóan megszorítások lesznek.

   Jávor Benedek kijelentette, hogy mindezzel együtt túlzottnak tartanák az Európai Bizottság által ajánlott intézkedések alkalmazását és bíznak abban, hogy az európai gazdasági és pénzügyminiszterek márciusi tanácskozásán nem kap támogatást a bizottsági javaslat, illetve később már a kormány is elő tud állni egy olyan hiteles programmal, amellyel meg lehet előzni annak életbe lépését. A frakcióvezető szerint a kormány számára eljött az utolsó pillanat, amikor még visszafordulhat, de már nem elegendő, hogy "álságos kettős beszéddel próbálják kikommunikálni" az országot ebből a helyzetből, hanem hiteles, kézzelfogható tettekre van szükség. A politikus azt mondta, hogy a kormány 2010 óta teljesen elhibázott gazdaságpolitikát folytat és nem hajlandó búcsút mondani a "sokszor megbukott gazdaságpolitikai elképzeléseknek", például az egykulcsos adónak, amelyek lehetetlenné teszik a kiegyensúlyozott költségvetés elkészítését.

   Arra a kérdésre, hogy Magyarország ellen már 2004 óta túlzottdeficit-eljárás folyik, azt felelte, hogy a probléma valóban nem most keletkezett, de 2010 óta Orbán Viktor van kormányon és az ő felelőssége, hogy olyan gazdaságpolitikát folytasson, amelyik képes Magyarországot a három százalékos hiánycél alatt tartani. 

Fidesz: ez a legfontosabb döntés

   A Fidesz furcsának és szokatlannak tartja, hogy Andor László magyar biztos nem vesz részt az Európai Bizottság ülésén akkor, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést készül meghozni a testület - közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője. A kormánypárt szóvivőjének közleménye szerint minden magyar ember joggal várja el a magyar EU-biztostól, hogy ott legyen és felszólaljon a magyar nemzeti érdek szempontjából kulcsfontosságú ügy tárgyalásán. "Andor Lászlónak kutya kötelessége kiállni Magyarország és a magyar emberek mellett" - hangsúlyozza Selmeczi Gabriella, aki úgy értékeli: ha Andor Lászlónak fontosabb előadást tartani egy szakszervezet rendezvényén, mint részt venni az Európai Bizottság ülésén, ahol Magyarországról döntenek, akkor azt kell mondani, hogy méltatlan a magyar és az európai polgárok bizalmára. 

Varga szerint példát statuálnak velünk

   Ahogy beszámoltunk róla, Varga Mihály arról beszélt, hogy amennyiben az Európai Bizottság felfüggeszti a kohéziós alapokból való támogatást, azzal azt üzeni, hogy azok az országok, amelyek nem szorítják le a hiányt 3 százalék alá, úgy járhatnak, mint Magyarország. A miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a döntés nem is Magyarországnak szólna, hiszen "a mi számaink ma sokkal kedvezőbbek, mint néhány évvel ezelőtt", és érdemi előrelépés történt a hiány csökkentésében, de az Európai Unió meg kívánja mutatni azoknak az országoknak, amelyek ugyancsak túlzottdeficit-eljárás alatt állnak, hogy mire számíthatnak, ha a deficitet nem szorítják le 3 százalék alá. 

Ha lesz egy ilyen a döntés, akkor Magyarország a kohéziós alapokból származó támogatáshoz, illetve annak egy részéhez nem tud hozzájutni. 

   A történet 2004-ig, Magyarország uniós csatlakozásáig nyúlik vissza, mivel az ország már akkor sem tudta betartani azt az uniós követelményt, hogy államháztartási hiányát a GDP 3 százaléka alá szorítsa, ezért túlzottdeficit-eljárás folyik az országgal szemben - emlékeztetett Varga Mihály. 

   "Mi vagyunk az az ország, amely ellen a legrégebben folyik a túlzottdeficit-eljárás, és úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság (EB) most elérkezettnek látta az időt arra, hogy példát statuáljon, és felfüggessze a kohéziós alapokból származó támogatást" - fogalmazott a politikus.

Cséfalvay: Magyarország képes lesz a hiányt 3 százalék alatt tartani

   Közben Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára úgy vélekedett: a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország a túlzottan magas államháztartási hiány miatti szankcióként ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz.

   Az államtitkár Brüsszelben, az EU-tagországok versenyképességi minisztereinek találkozóját követően nyilatkozott: ha az Európai Bizottság tesz is ilyen értelmű - legkorábban jövő évi hatályú - javaslatot, és azt az EU-tagországok pénzügyminiszterei is jóváhagynák, a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra. Leszögezte: Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, hiszen a kormány mellett a teljes államigazgatás, a gazdaság és a társadalom is képes arra, hogy teljesítse a vállalásokat.

 

A kormány megalapozatlannak tartja az uniós döntést

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő közös közleményében a döntésre reagálva azt írta, a kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és ellentétes az alapszerződések szellemével, „hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót". A magyar kormány álláspontja szerint a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen „a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot". Szijjártó Péter és Giró-Szász András azt írta: érthetetlen, hogy a bizottság „miért hagyta figyelmen kívül a tényeket", így azt, hogy Magyarország költségvetési hiánya - az Európai Unióhoz való csatlakozása óta először - 3 százalék alatt volt 2011-ben, és 3 százalék alatt lesz az idén is, amellyel az ország a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatja magáénak az unióban. Hozzáteszik, hogy mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25 százalékra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt deficitet, így az szintén 3 százalék alatt marad. Ezen döntésekről Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosót - jegyzik meg, úgy összegezve, hogy a kormány minden, a vonatkozó EU-s elvárások és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges döntést meghozott, s természetesen továbbra is kész a folyamatos konzultációra az Európai Unió intézményeivel. Kósa Lajos szerint a magyar EU-biztosnak, Andor Lászlónak le kell vonnia a szükséges konzekvenciákat amiatt, hogy távol maradt a szerdai európai bizottsági üléstől. Azt mondta: Andor László ezzel méltatlanná vált a tisztségére. A kormány álláspontjával szemben Andor László EU-biztos, aki egy budapesti konferenciát megelőzően nyilatkozott újságíróknak, azt közölte, hogy egyetért az Európai Bizottság döntésével és méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát. A fideszes és KDNP-s bírálatokra reagálva azt mondta, azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai konferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz. (Heti Válasz Online - MTI)