Minden gyerek lakjon jól…
www.mindengyereklakjonjol.hu
2010. január 26. Ma reggel azon gondolkodtam, hogy láttam egy hírt: minden gyermek lakjon jól!
Civil kezdeményezés egy alapítvány részéről. Akkor amikor láthatjuk a képeket Haitiről, ahol rengeteg gyermek marad árván, rengeteg gyermek éhezik a világ különböző pontján, a világ különböző elmaradott fejletlen országaiban gyermekek százezrei éheznek, akkor az emberben megmozdul egy érzés, mindenkiben, akinek van gyermeke.
Vajon ha az ő gyermeke ebben a helyzetben lenne, ő mi mindenre lenne képes?
A kérdés csak az, hogy képesek vagyunk e másokért érzett felelősségünk tudatában is lépést tenni?
Azt hiszem, hogy akkor járunk el helyesen, hogyha a valóságot nem számokban és elvekben, hanem tettekben próbáljuk megváltoztatni.
Fel is hívtam Hegedűs Zsuzsát és tudom nagyon jól, hogy a baloldalon többen őt jobboldalinak tartják, mégis azt hiszem, hogyha egy kezdeményezés célja és iránya a gyermekekről szól, akkor nem az a kérdés, hogy ki milyen álláspontot képvisel a világban, milyen ideológiát követ, hanem az, hogy képesek vagyunk-e félretenni ezen különbözőségünket és segíteni.
Igy arra biztatok mindenkit, hogy nézze meg a www.mindengyereklakjonjol.hu weboldalt, olvassa el, nézze meg a videót és gondolkodjon el azon, hogy persze az ő környezetében akár ha nincs is ilyen probléma, de ebben az országban amelyben magyarul beszélünk, gyermekek százai, ezrei lehet, hogy csak akkor kaphatnak ételt, hogyha iskolába járnak, csak akkor kaphatnak ételt, ha valaki segítő kezet nyújt.
Akkor kezdjük el, lépjük át ezt a küszöböt és hívjuk föl akár mi baloldaliak és kérdezzük meg, hogy miben tudunk segíteni?
A krízisalap is egy ilyen kérdés. És azt hiszem, hogy az különböztet meg minket politikai vetélytársainktól, hogy a cél nemes, az eszköz jó és ha valakik kimaradtak ennek a szolidaritás- vállalásnak a felelősségéből, akkor a baloldal azzal tud több lenni, hogyha nem azt nézi milyen érték, milyen politikai táborból érkezik a kezdeményezés, hanem hogy a válóságban azokról szól-e, akik leginkább rászorulnak. Ha ez így van, márpedig hiszem, hogy ez így van, akkor segítenünk kell!
Én a magam részéről - lehetőségemhez képest - segítek.
Arra biztatok mindenkit, hogyha ezt végiggondolta, ha megnézte a weblapot, akkor döntse el, hogy akar-e tenni ezért, hogy még néhány mosolygós gyerekkel több legyen, akik érzik, hogy van ebben az országban társadalmi felelősség és társadalmi szolidaritás, amelyet vezető politikusok és közéleti emberek nemcsak hangoztatnak, hanem a hétköznapokban is gyakorolnak.
Hozzászólás